Pozsony, a koronázási város – 02. A koronázási útvonalon

A koronázási útvonalon sétánkat úgy kezdjük, hogy rögtön letérünk róla. De csak egy kicsit. A dóm végében balra leforduló utca ugyanis a város egyik legrégebbi utcájának tartott Káptalan, melynek ezen a végén található az egykori prépostpalota, vele szemben pedig a Pázmány Péter alapította volt jezsuita kollégium és szeminárium.

A prépostpalota kertjében Rigele Alajos műve, Árpádházi Szent Erzsébet szobra áll. És itt találkozunk először a városban Szent Erzsébet kiemelt tiszteletével, akit Pozsony csakúgy, mint Sárospatak a saját szülöttjének tekint.

Egy pillanatra megállnék a szobrász neve mellett, hiszen fogunk még vele találkozni Pozsonyon kívül, az alsósztregovai Madách síremlék kapcsán is. Családtörténetének érdekessége, hogy nagyapja még Napóleon seregével került a városba, aki – mármint Napóleon – szintén írt pár színes lapot a város történelmébe.

A kis utca ódon házai közt találhatóak még papneveldeként, kanonoki házként, prépostlakként, plébániahivatalként működő, vagy működött intézetek. De itt van az ún. nádorház is, amely 1649- től Esterházy Miklós nádornak volt a birtokában.

És a háttérben kitekintő csipkés tornyocska a Klarisszák templomának a tornya.
A klarisszák a 13. század végén telepszenek meg Pozsonyban – III. Endre alatt, aki elsőként ad királyi szabadalmi jogokat Pozsonynak, s ezzel városi rangra emeli.
A klarisszák kolostorában többnyire magyar nemesi családok leányai éltek igen szigorú rendi szabályok mellett, s ide menekültek a mohácsi vész után a margitszigeti (Nyulak szigete) apácák is, magukkal hozva legféltettebb ereklyéjüket, Szent Margit földi maradványait. Miután II. József a rendet feloszlatta, az ereklyét a kriptában, ma ismeretlen helyen befalazták, így Árpádházi Szent Margit a mai napig valahol itt nyugszik.

A rend feloszlatása után a kolostor épületét a pozsonyi katolikus főgimnázium kapta meg, melynek legnevesebb tanulói közé tartozott Bartók Béla és Dohnányi Ernő.

A várból készített panorámafotóimból kinagyítottam a templom képét, itt valamivel több látszik belőle. Külön érdekességét azonban még így sem vehetjük szemügyre, azt, tudniillik, hogy a templom tornya nem a “földből nő ki”, mint más templomoknál, hanem pilléreken nyugszik. Ennek oka a klarisszák szabályzata volt, mely nem engedte meg, hogy templomukra – vagy mellé – tornyot építsenek. Így azt a „levegőbe” építették.

De máris visszatérünk útvonalunkra, s befordulunk a dóm mögötti térre, ahol már röviden a rekonstruálás kapcsán az előző bejegyzésben megfordultunk. (Bejárt útvonalunkat narancssárga nyilakkal jelzem a térképen.)

Itt is vagyunk az egykori dómdombon, melynek alsó része a középkorban a belváros egyetlen – fallal elzárt – temetőjeként szolgált, ma előterében már az elegáns Úri utca,
a Panská fut.

A lépcső alatt balra, a volt városfal elé építve Liszt Ferenc (Tilgner Viktor alkotása) mellszobra található.

A szobor előtti rácson a Koronázási mise első öt taktusa látható, melyet a Mátyás templomi bemutató után, itt a pozsonyi dómban játszottak le másodszor. Liszt sok szállal kötődött Pozsonyhoz. Mindjárt itt, a Panskán található az a palota, ahol 9 évesen adott hangversenyt az Esterházyak meghívására, akiknek, s a jelenlevő egyéb arisztokraták  támogató adományával indulhatott el aztán sikerei útján. Liszt Ferenc kötődött Pozsonyhoz, élete során mintegy 16-18 -szor fordul itt meg.

Mint már megjegyeztem, Mária Terézia ideje alatt élte a város virágkorát. Ez időtől kezdve a magyar mágnások is egymás után építettek maguknak palotákat Pozsonyban. Így adódik, hogy sétánk során innentől, lépten nyomon bukkanunk nagy magyar családok nevét viselő palotákba. Egyeseknek, mint pl. a Pálffyaknak, 3 palotáját is meg lehet nevezni egy szűk belvárosi körön belül.

A lépcső tetején készült fotón a fa ágai között pl. a Csákyak palotája tetszik keresztül.

A Csáky palotától jobbra, a szűk építési telek miatt jellegzetes alakot elnyert Szent Salvator gyógyszertár épülete emeli a látványt. A bejárata fölötti Megváltó-szobor Rigele Alajos műve.

S az Úri utca – Ventur utca sarkán levő Keglevich palota 1730-ban épült, a város legelső barokk épületei közé tartozik. A palotában állítólag Ludwig van Beethoven is megfordult, mivel ő tanította zongorázni a horvát gróf Babetta nevű lányát.

A sarki, gyönyörű rokokó sárga palota az Erdődy család palotája. A palotában gyakran rendeztek hangversenyeket és operaelőadásokat, a családnak saját operatársulata is volt. Gr. Erdődy György országbíró építtette 1770-ben.

A kereszteződésben található szökőkút, mint mintájából látható, valamikor lóitatásra szolgált.  (A szökőkutak sajnos még nem voltak nyári üzemre állítva, nem működtek.)

És az Erdődy palotával szemben, újabb adalék Rákóczi életéhez, ez az ún. Rákóczi ház. Minden alkalommal, ha Bécsbe ment, családját itt hagyta hátra.

Vezetőnk felhívja figyelmünket a hatalmas kéményre, mely a nagy konyhából felvezető több kisebb füstelvezetőt fogta egybe, ily módon egyszerűsítve a kémény-kérdést.

A Ventur utcán haladunk tovább, mely nevét egy, a középkorban itt lakott olasz építőmesterről kapta. A kedélyes pincérek hátterét képező reneszánsz épület a következő nevezetesség. Ez a Mátyás király alapította egyik első közép-európai egyetem, az Academia Istropolitana épülete. (Kancellárja Vitéz János humanista érsek volt.) Egyes források régi pénzverőház néven emlegetik, mivel a XV. század közepéig pénzt vertek benne.

Ezen utcarészlet kapcsán egy gyors tájékozódás. Az utca görbülete után már látszik majd a Mihály kapu, Pozsony hajdani középkori városerődítményének egyetlen fennmaradt kapuja. A kép bal felső sarkában látható apró sasos oromdísz a volt Magyar Királyi Kamara tetejét díszíti, mely egyben a szabadságharcot megelőző rendi országgyűlések színtere is.

A sarki, sárga épület a Leopold de Pauli palota, a másik, hozzánk közelebbi sarkon a klasszicista timpanonos ház pedig Zichy grófi palota. Képekben:

Az itt megemlítésre kerülő három házból valamennyi kapcsolatba hozható a zenével.
A gyermekként, vadász-balesetben jobb kezét elvesztő  Zichy Géza (szül. 1849) például hatalmas ambícióval zongora virtuózzá nőtte ki magát félkeze ellenére, s Európa szerte hangversenyezett, nagy nevet szerezve magának.

A szomszédos de Pauli (vagy másként, a két egymás melletti ház összevonása miatt Wittmann – Pauli) palotában pedig a 9 éves Liszt Ferenc adott nyilvános hangversenyt 1820-ban. A palota 1775-76-ban épült a császári birtokok főigazgatója számára, melynek helyén a XV. században nagy valószínűséggel királyi kúria állt, ahol
a Pozsonyba érkezett királyok és királynék szoktak megszállni. Az épületet a XVIII. század elején bérházzá alakították, s itt született 1734. január 23-án Kempelen Farkas, az európai hírű ezermester, 1832. március 2-án pedig József főherceg.

Az utca túlsó oldalán az osztrák nagykövetség zászlóit viselő épületben 1762-ben pedig a hagyomány szerint a 6 éves kis Mozart koncertezett.

Ez egyben egyike a Pozsonyban található Pálffy házaknak. A Pállfyak a közép nemesi rétegből előnyös házasságokkal először bárói rangra majd hercegségig emelkedő család voltak, akiknek tehetséges és sikeres tagjai – akár mint országbírók, nádorok, érsekek – évszázadokon át jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben. Pozsony kapcsán már szóltunk a győri győzőről Pálffy Miklósról – akinek mellesleg Fugger lány volt a felesége -, talán még emlékszünk, hogy a Rákóczi szabadságharcban a szatmári béke egyengetője a császári oldalon Pálffy János volt. Ez az előttünk levő ház pedig szintén elsősorban a hadi vonalat képviselő, Pálffy Lipót marsall 1747-ben vett palotája, mint arra a kapuzat gazdag ornamentikája is utal.

A Zichy és a de Pauli ház között futó szűk kis Prépost utca a négysávos, hídra vezető felüljáró út megépültéig, a legrövidebb utat jelentette innen a várba.
Közepén lengedező spanyol zászló, a nagykövetséget jelöli.

Ez a torony pedig már a Mihály kapu közelségét jelzi.

És elérkeztünk magyar szempontból talán a legjelentősebb emlékeket őrző épülethez, a Magyar Királyi Kamara palotájához, amely Magyarország legfelsőbb pénzügyi szerve volt. Mint említettem az ország három részre szakadása után a legfontosabb hivatalokat Pozsonyba költöztették.

Miután a Kamarát 1783-ban Budára visszahelyezték, 1802-től 1848-ig ebben az épületben ülésezett a magyar országgyűlés ún. „alsó táblája”
(a „felső tábla” ülései általában a Prímási palota Tükörtermében zajlottak).
Ehhez az épülethez fűződik a reformkor rengeteg vitája a magyar gazdasági és kulturális függetlenségről,
a jobbágyrendszer eltörléséről,
itt hangzottak el Széchenyi, Kölcsey, Deák Ferenc, Wesselényi és Kossuth javaslatai
és követelései. Széchenyi István 1825. november 6-án itt szólította fel kortársait a
Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

Jelenleg az egyetemi könyvtár székhelye.

Az 1411-ben épült Szent Mihály kapu nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta. A Mihály-kapu az egyetlen fennmaradt kapu a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte, éjszaka a csapóhidat is fölhúzták és fémrácsot eresztettek le. Előterében a vizesárkon átívelő hasonnevű hídon Szent Mihály arkangyal és Nepomuki Szent János 1727-ben felállított barokk szobrai állnak.

Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A kapu 51 m magas tornyának tetején Szent Mihály szobra viaskodik a sárkánnyal. A toronyból a városi őrség kürtszóval jelezte a tüzet, vagy az ellenség közeledtét. Ők kezelték a toronyórát is, melynek három irányban volt számlapja, a negyedik, a gettó irányában nem volt, mivel ők nem járultak hozzá az óra fenntartásához.

A történelmi koronázási út átvezetett a kapu alatt, ma a toronyban fegyvermúzeum, felső teraszán pedig kilátó található.

Néhány éve a kapu átjárójába arany kört rajzoltak, mely a nulladik kilométert jelképezi, rajta a világ 29 fővárosa és Pozsony távolsága látható.

Mi sajnos a túra szabott ideje és útvonala miatt közelebbről ezeket a helyeket nem tudtuk bebóklászni, de aki esetleg kedvet kap Pozsony meglátogatásához, elmondom, hogy közvetlenül a Mihály-kapu mellett található középkori Bástya utca, a Baštová ulica, amely állítólag Pozsony legszűkebb és legromantikusabb utcája. A kapuhoz vezető hídról lenézve a régi városárokban napjainkban olvasókert van, míg a XVI. századtól 1788-ig a polgárok ebben az árokban festett céltáblákra lövöldöztek. A Mihály kapu és elő-kapuja közötti un. zwingerben levő Vörös Rák patikamúzeum Közép-Európa egyik legrégebbi patikája:
a XIV. században alapították.

A kapu közvetlen közelében a Mihály (Michalská) utca elején van az utca egyetlen egyházi intézménye, az 1325-ben felszentelt Szt. Katalin kápolna. Nevezetes a Mihály utca 3. szám alatti Jeszenák Pál-féle palota. A Jeszenák bárói család Pozsony vármegye egyik legnagyobb földbirtokosa volt. Utolsó tagját, Jeszenák Jánost* az 1848/49-es szabadságharcban való részvételéért kivégezték.

* = lásd a kommentekben  az olvasói hozzászólást ehhez!

Kapu a Michalskán

A Michalská 7. sz. reneszánsz háza a Segner-kúria, mely 1648-ban épült. Itt született
1704-ben Segner János, a modern turbinák ősének, az ún. Segner-keréknek a feltalálója.
A kúria igazán mutatós boltíves árkádjai különleges világba, belső udvarrendszerbe vezetnek.

Az Egyetemi Könyvtár épülete alatt húzódó Boltíven (Podjazd) át pedig direktben
a Klarisszák templomához juthatnánk.

Mindezek helyett, mi a Nyerges (Sedlarská) utca felé vesszük az irányt, melynek közepén még megtekinthetjük a Magyar Követség épületét is (a La Bodeguita melletti zászlós épület), hogy innen rövid úton ténylegesen az óváros szívében találjuk magunkat.